A romániai Országos Audiovizuális Tanács elnöke részére Toma George Maiorescu tanácsos Jegyzetek a Duna Televízióról címmel belső használatra készült írásában elemezte a magyar műholdas televízió műsorát. Ebben az írásában a szerző Csoóri Sándort sovinisztának és irredentának, míg Kincses Elődöt szintén sovénnek és revizionistának nevezte. Kincses Előd, aki hamarosan ügyvédi irodát nyit Marosvásárhelyen, dec. 21-én Budapesten sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy amikor megismerte Maiorescu jegyzetét, amely hazug és a tényeket elferdítő állításokat tartalmaz, akkor nyílt levélben válaszolt és levelét elküldte az Evenimentul Zilei, az Adevarul és a Romania Libera lapoknak. Ezek a lapok azonban két hete nem közlik levelét, ezért fordult a magyar sajtóhoz, segítségért. A tanácsnok Kincses Elődöt bűnösnek nevezte az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban, amikor a román főügyészség hivatalosan megállapította ártatlanságát. Kincses Előd kiigazította Maiorescut: a Duna Tv-t nem a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/, hanem a magyar költségvetés finanszírozza. Megengedhetetlennek nevezte Maiorescu azon megállapítását, hogy ha egy magyar Romániában született, akkor szülőhazájának csakis ellensége lehet. /Magyar Nemzet, dec. 22./
2001. február 8.
Febr. 8-án megkezdi kétnapos budapesti látogatását George Cristian Maior, a Védelmi Minisztérium euroatlanti integrációért felelős államtitkára. A román államtitkár a kétoldalú katonai kapcsolatok kiszélesítéséről, illetve Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter közelgő budapesti látogatásáról tárgyal. /Pascu is Budapestre készül. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./
2001. március 3.
Márc. 2-án Szatmárnémetiben találkozott Szabó János magyar és Ioan Mircea Pascu román védelmi miniszter. A két küldöttségben helyet kapott Bali József helyettes államtitkár és George Maior védelempolitikai és integrációs ügyekkel foglalkozó államtitkár, továbbá a két hadsereg nagyvezérkarának helyettes vezetői, Havril András és Constantin Gheorghe tábornokok, illetve más főtisztek. Jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet is. A megbeszélés után a két miniszter sajtótájékoztatót tartott. Ioan Mircea Pascu elmondta, hogy a találkozó elérte a célját, tehát hogy "megismerjük egymást, személyes kapcsolatot alakítsunk ki". Áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és kölcsönösen informálták egymást a két hadsereg reformjának jelenlegi állásáról. Szabó János tájékoztatta őt a NATO-csatlakozással kapcsolatos magyar tapasztalatokról, illetve szó esett a NATO-bővítés további perspektíváiról. Szóba került, hogy a magyar fél eldöntötte, F-16-os repülőket fog lízingelni. A miniszter szerint Romániának nincs miért tartania attól, hogy Magyarországnak ilyen gépei lesznek, mert Magyarország NATO-tag, és Románia is az akar lenni. Szóba került még a román-magyar-szlovák közös fellépés lehetősége Cipruson, melyről Pascu kijelentette: remélik, hogy az ENSZ emellett a hármas szereplés mellett dönt. Tárgyaltak a katonai sírhelyek kérdéséről. Miután tavaly októberben Budapesten már felavatták a román katonák sírhelyét, Pascu elismerte, hogy román részről is meg kell tenni a viszontgesztust. Úgy vélekedett, hogy a magyar kérésre nagyon hamar pozitív válasz születhet. /Wagner István: Román-magyar védelmi miniszteri találkozó. Kiváló kétoldalú kapcsolatok. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 3./
2001. április 11.
A NATO tagjai azt kérik Romániától, hogy a tennivalókat a hadsereg költségvetéséhez méretezze, úgy, hogy azokat meg is valósítsa, ne csak papíron maradjanak. George Maior védelmi államtitkár a NATO brüsszeli értekezletén 13 objektum megvalósításáról számolt be. A szövetség összesen 84 pontban fogalmazta meg elvárásait. Ezek megvalósításától függ a 2002-ben Prágában tartandó NATO-csúcson az ország csatlakozási kérelmét elbíráló döntés. Tetteket vár a NATO. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./
2001. december 12.
Románia katonailag felkészül a NATO-csatlakozásra a jövő évi prágai csúcsértekezletig, jelentette ki George Maior, a védelmi minisztérium államtitkára, az Euroatlanti Integrációért és Védelmi Politikáért Osztály vezetője dec. 11-i sajtóértekezletén. George Maior vezetésével múlt héten Brüsszelben román küldöttség vett részt a NATO politikai és katonai testületének ülésén, amelynek témája a román hadsereg átszervezése volt. Maior kifejtette: a román hadsereg átszervezésre valószínűleg 2002. februárjában kerül majd sor, amely alkalomból a NATO magasrangú képviselőiből álló küldöttséget várnak Romániába. /Románia jövőig felkészül a NATO-csatlakozásra. Februárban elkezdik a román hadsereg átszervezését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2002. január 9.
Románia összesen 48 katonát és egy C–130 Hercules típusú katonai repülőgépet küld Afganisztánba — jelentette be jan. 8-án Bukarestben George Maior, a védelmi minisztérium integrációs ügyekért felelős államtitkára. Az Afganisztánba küldött katonai erők mandátuma hat hónapra szól, a költségeket teljes egészében a résztvevő államok fedezik. Románia saját költségeit 6 millió dollárra tervezi. George Maior hangsúlyozta, hogy a NATO partnerállamai közül Románia az egyetlen, amely katonákat küld Afganisztánba. Az államtitkár szerint a döntés nincs összefüggésben azzal, hogy Románia azt szeretné, ha a NATO idei prágai csúcsértekezletén felkérnék az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásra. /Román katonai részvétel Afganisztánban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2002. augusztus 23.
George Maior, a védelmi minisztérium államtitkára nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Románia részt vesz egy Irak ellen irányuló "esetleges akcióban". Maior azt mondta, hogy a nemrég Bukarestben járt John McCain és Fred Thompson amerikai szenátorokkal nem tárgyalt "kimondottan" egy Irak ellenes akcióban való román részvételről, de leszögezte: Románia politikai, katonai, törvényhozási és pénzügyi téren egyaránt részt vesz a terrorizmus elleni koalícióban. George Maior közölte, hogy egy hét múlva több tábornokból és parlamenti képviselőkből álló küldöttség élén felkeresi a néhány héttel ezelőtt Kandahárba küldött román zászlóalj katonáit, hogy erkölcsi támogatást nyújtsanak nekik az afganisztáni fegyveres akciókba történő bevetésük előtt. /Román katonák Irakban? Nem kizárt a harci akciókban való részvétel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2003. július 2.
Júl. 1-3. között Szentes Zoltán tábornok-helyettes, a magyar hadsereg vezérkari főnökének vezetésével magyar katonai küldöttség tartózkodik Erdélyben. A magas rangú magyar vendégeket Mihail Popescu, a román hadsereg vezérkari főnöke hívta meg Romániába. Júl. 2-án Szentes Zoltán George Cristian Maior államtitkárral, az euroatlanti integráció és védelmi politika osztály vezetőjével találkozik Bukarestben. Ezt követően megbeszélést folytat Mihail Popescu vezérkari főnökkel is. /(k. o.): Magyar katonai küldöttség Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2006. szeptember 8.
Az Egyesült Államok tegye közzé, hol működnek az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönei – követelte szeptember 7-én az Európai Parlament (EP) több képviselője. George Bush amerikai elnök ugyanis elismerte, hogy a CIA „kisszámú” – a Fehér Ház tájékoztatása szerint „száznál kevesebb” – külföldi gyanúsított kihallgatását az Egyesült Államokon kívül folytatja, közvetve beismerve ezzel, hogy helytálló volt a The Washington Post tavaly novemberi értesülése, miszerint a hírszerzés titkos fogva tartási helyekkel rendelkezik külföldön. Egyebek közt Lengyelország és Románia merült föl lehetséges helyszínként. George Maior (SZDP) és Norica Nicolai (NLP) cáfolták azt, hogy Romániában léteznének CIA-börtönök. A parlament különleges szakbizottságának a képviselői kijelentették, hogy a CIA-nak az ország területén folytatott tevékenységével kapcsolatos összes információhoz hozzáfértek, és ezek semmiféle „meglepetést” nem tartogattak. /Európai nyomásgyakorlás Washingtonra. CIA-börtönök: Románia és Lengyelország lehetséges helyszín. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2006. szeptember 26.
George Maiort és Claudiu Saftoiut jelölte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) élére. A bejelentés meglepetést keltett, George Maior ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátora, míg a külügyi hírszerzés vezető tisztét az eddig elnöki tanácsadóként aktiváló Saftoiu töltheti be. Maiort az államelnök az ellenzéki párttal való egyeztetést követően nevezte meg Radu Timofte lehetséges utódjaként. A két hírszerző szolgálatot jelenleg ideiglenesen Mihai Florian Colda illetve Silviu Predoiu vezeti. /Váratlan jelölések a hírszerzés élére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Adrian Iorgulescu liberális művelődésügyi miniszter közölte: az államfő „kezet nyújtott a PSD-nek” Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor ugyancsak csodálkozását fejezte ki a döntés kapcsán, hozzátéve: mindkét személyről jó véleménye van. A 38 éves Claudiu Saftoiu, a SIE igazgatói posztjának várományosa a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán végzett, majd újságíróként tevékenykedett. A 39 éves Kolozsvárt született George Cristian Maior – jelenleg a szenátus védelmi bizottságának PSD-s elnöke – a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát, a Nastase-kormány idején pedig a védelmi minisztérium államtitkára volt. /Farcádi Botond: Basescu az ellenzéknek adta a SRI vezetését. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./
2006. október 4.
Pozitívan véleményezték a kémelhárító szolgálatot (SIE) és a titkosszolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságok Claudiu Saftoiu és George Maior jelölését az említett szervezetek élére. A liberálisok az államfő által javasolt igazgató-jelöltek ellen szavaztak. Hasonlóan cselekedtek az NRP-sek is, a demokraták és szociáldemokraták bizottsági tagjai viszont megszavazták őket. A végső szavazás október 4-én lesz. Az RMDSZ közös frakcióülésen alakítja ki álláspontját. /B.T.–Sz.K.: Elfogadták a bizottságok Saftoiut és Maiort. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2006. október 5.
Október 4-én megszavazta a parlament George Maior és Claudiu Saftoiu jelölését a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, illetve a Kémelhárító Szolgálat /SIE/ élére. Gheorghe Funar /NRP/ kijelentette: információi szerint Saftoiu együttműködött a Szekuritátéval. A demokraták és a szociáldemokraták testületileg igennel szavaztak. Az RMDSZ frakciójának nagy többsége arról döntött: korábbi nyilatkozataikkal ellentétben, amelyben kifogásolták Basescu eljárását és jelöltjeit, mégis igennel szavaznak mindkét esetben. Hírügynökségek szerint emögött valamiféle titkos, a kisebbségi törvényre vonatkozó egyezség állhat az RMDSZ és a tervezetet hónapok óta blokkoló demokraták közt, ezt azonban mindkét fél hevesen cáfolta. Ellenvéleményt Toró T. Tibor képviselő fogalmazott meg, mondván, az RMDSZ-nek következetesnek kell maradnia álláspontjához, miszerint politikai kötődésektől mentes civil kerüljön a titkosszolgálatok élére. Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte, nem tud eltekinteni attól, hogy Maior kapcsolatban állt a vasgárdista érzelmű, a román szélsőjobboldali hagyományokat éltető történésszel. /Sz. K.: Megszavazta a parlament Maior és Saftoiu jelölését Az RMDSZ-frakció is támogatásuk mellett döntött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2006. október 5.
Basescu államfő ismét győzött, a parlament megszavazta az általa jelölteket a titkosszolgálat /SRI/ és kémelhárítás /SIE/ igazgatói tisztségére, az ellenzéki George Maiort és az elnöki tanácsos Claudiu Saftoiut, annak ellenére, hogy ezek a tisztségek elméletileg a két vezető kormánypártot, a liberálisokat és a demokratákat illette volna. Az RMDSZ folyamatosan azt nyilatkozta, hogy elegük van a DP-ből és Basescu elnökből, akik ellehetetlenítették a kisebbségi törvényt, nem konzultálnak stb. most mégis megszavazták az államfő jelöltjeit. /Székely Kriszta: Titkos szolgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2006. október 7.
Gheorghe Funar, NRP-s szenátor bűnügyi pert indított mindazok ellen, akik azon rendezvényeken vettek részt, amelyeken a területi autonómiát követelték, jelentette be a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor. A csíkszeredai találkozón, ahol a területi autonómiáról tárgyaltak, az RMDSZ mind az 50 állami tisztségviselője, minisztere, prefektusa részt vett. „Mindegyiküket ki kell rúgni és bűnvádi eljárást indítani ellenük”, húzta alá Vadim Tudor. Az NRP elnöke hozzátette, megunta, hogy a romániai kulcstisztségeket „szemtelen és műveletlen” kisebbségiek töltsék be. „Semmi bajom a kisebbségekkel, de tartsuk be az arányokat”, húzta alá az NRP elnöke. Mindezeket azok után közölte, miután más két „kisebbségiről”, Claudiu Saftoiuról és George Maiorról beszélt, akiket az RHSZ és külföldi titkosszolgálat /SIE/ élére nevezett ki a parlament. Vadim Tudor a két titkosszolgálati vezetőről kifejtette, hogy „dilettánsok” és mindketten roma nemzetiségűek. /Funar pert indított az autonómia-rendezvények résztvevői ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2006. október 7.
– Túlreagálták a székely polgármesterek együttműködési nyilatkozatát a politikusok – vélekedett sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célkitűzései között természetesen szerepel az autonómia. A szenátor nem ért egyet a Konzervatív Párt (KP) által Monica Macovei igazságügyminiszter ellen folytatott lejárató hadjárattal. Azokkal az értelmiségiekkel szimpatizál, akik a Ziua napilapban közzétett nyílt levélben kérték Tariceanu miniszterelnököt, határolódjon el Dan Voiculescu Macovei ellenes nyilatkozataitól. A szenátor aggodalmát fejezte George Maior újdonsült titkosszolgálati vezető miatt, akinek közismertek kapcsolatai az olyan személyiségekkel, mint Larry Watts és Ion Talpes. Maior nem szimpatizál a magyar kisebbséggel. /kb: Eckstein kifogásolja az RMDSZ Macovei-ellenes magatartását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 11.
Megbeszélést folytatott október 10-én Traian Basescu államfő a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjaival. A találkozón részt vettek a titkosszolgálatok – a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) – frissen kinevezett igazgatói, George Maior és Claudiu Saftoiu is. A találkozó fő témája a titkosszolgálatok levéltárában található iratcsomók átadása volt. Döntés született arra vonatkozóan, hogy a titkosszolgálatok levéltáraiban található összes szekus dossziéit átadják az átvilágító bizottságnak. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság tagja a megbeszélés után úgy nyilatkozott: azáltal, hogy „az államfő idehozta a titkos-szolgálatok vezetőit, megtöri az eddigi, itt uralkodó hangulatot: vagyis az alárendeltségi érzetet.” Basescu elrendelte: év végéig minden iratcsomót adjanak át. Dumitrescu megemlítette Basescunak, hogy bizonyos titkosítás alól feloldott, az átvilágító bizottságnak átadott dossziék alig néhány lapot tartalmaztak, gyakorlatilag csak a fedőlapokat. Claudiu Saftoiu közölte: november 15-ig újabb 6500 dossziét fognak az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátani az eddig átadott 12 121 iratcsomón kívül, a többit pedig év végéig átadják. /N.-H.D, P. A. M.: Basescu, Maior és Saftoiu az átvilágító bizottságnál. Év végéig az összes dossziét átadják – ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2006. október 11.
A Cotroceni-palota előtt tüntetett október 10-én a Civic Media nevű újságírói szervezet, amelynek vezetői így tiltakoztak Traian Basescu elnök múlt heti szóbeli túlkapása miatt. A két legfontosabb titkosszolgálat új igazgatóinak beiktatási ünnepségén a Curentul újságírója azt a kérdést tette fel Basescunak, hogy a hírszerzési szerveknél véghezvitt reformok azt jelentik-e, hogy a Román Hírszerző Szolgálatban /SRI/ már nincsenek a Szekuritátétól átörökölt tisztek. Ez kihozta a sodrából Basescut, aki a teremből távozva arra figyelmeztette George Maiort, az SRI újonnan kinevezett igazgatóját, hogy óvakodjon az ilyen „buzik” (románul: gaozar) által állított csapdáktól. Az államfő hivatalosan nem reagált a történtekre, de három országos napilap on-line-változatának fórumán T. Basescu felhasználói névvel, feltételezhetően maga az államfő, azt írta: félreértésről van szó, hiszen nem a gaozar szót használta, hanem Zara újságíró nevét ejtette ki. /Tiltakozás Basescu szóbeli túlkapása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2006. november 21.
A képviselőház állandó bürója november 20-án felhatalmazta Bogdan Olteanu házelnököt, folytasson tárgyalásokat George Maiorral, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, azt megelőzően, hogy a SRI vezetője beszámolna a plénum előtt az általa vezetett intézmény tevékenységéről az ország azon régióiban, ahol esetleges etnikai konfliktusokra lehet számítani. A képviselőház elnökét azért kellett felhatalmazni, hogy előzetesen tárgyaljon a SRI vezetőjével, mert nagyon sok információ, amellyel a szolgálat rendelkezik, jelenleg nem tárgyalható a plénumban. Nem minden képviselő rendelkezik ugyanis az Állami Titkos Információk Nyilvántartásának Országos Hivatala (ORNISS) által kibocsátott igazolvánnyal. A Konzervatív Párt parlamenti frakciója a múlt héten fordult kéréssel az állandó bizottsághoz: George Maior a plénum előtt számoljon be arról, hogy az általa vezetett intézmény miként védi a román állam érdekeit a lehetséges etnikumközi konfliktusoknak kitett régiókban, nevezetesen Hargita, Kovászna és Maros megyében. A konzervatívok felszólították Maiort: ismertesse, hogy a SRI mit tesz az állam biztonságát, a térség stabilitását, a többség és a kisebbség közti békés együttélést zavaró, etnikai alapon történő elszakadást szorgalmazó megnyilvánulások megelőzése és megakadályozása érdekében. /Újabb Har-Kov-jelentést sürgetnek. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. nov. 21./
2006. december 13.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a 2005-ös beszámolója keretében tárgyalja részletesebben, hogy milyen információkat gyűjtött a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatban. Erről Geroge Cristian Maior SRI-igazgató beszélt azt követően, hogy meghallgatta őt a SRI munkáját felügyelő parlamenti bizottság. A hírszerző szolgálatot a Nagy-Románia Párt riadóztatta a vélt magyar veszély ügyében. George Cristian Maior elmondta, reményei szerint már az elkövetkező tíz napban eljut az illetékes parlamenti bizottsághoz az autonómia-ügyben készített SRI-jelentés. A Krónikának nem sikerült ez ügyben megszólaltatnia a parlamenti SRI-bizottság alelnökét, Verestóy Attilát. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
2007. február 22.
Radu Stroe szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke titkosítás alól feloldott jelentést kért George Maior SRI-vezetőtől a székelyföldi helyzetről. Maior a meghallgatás után azt mondta, hogy a SRI az elmúlt időben, titkos jelentések révén, rendszeresen tájékoztatta az illetékes intézményeket, köztük az államfőt, a kormányfőt és a belügyminisztériumot a Székelyföldön zajló eseményekről. Stroe súlyosnak nevezte „a székelyföldi problémát” és úgy értékelte, hogy szenátusi különbizottságot kell létrehozni az ügyben. A szenátor a területi autonómiatörekvésekre utalt. /Belpolitikai hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
2007. február 28.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elé járult február 27-én George Maior SRI-vezető, tájékoztatta a honatyákat a Petrom privatizációjának háttér-információiról és a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos megfigyelésekről. A jelentéseket csak részben oldották föl a titkosítás alól, ezért még a bizottság sem kaphatott százszázalékos tájékoztatást az említett napirendi kérdésekről. A közvélemény elé tárható jelentésváltozatot a Petrom-privatizációról egy héten belül, a székelyföldi autonómia-konzultációról szólót pedig március 20-22-re készíti el a szolgálat. Verestóy Attila szenátor, a SRI-bizottság alelnöke elmondta, hogy a Székelyföld területi autonómiája kapcsán kiírt konzultációra vonatkozóan nem hozott meglepetéseket a szolgálati tájékoztató. „A szolgálat sem állapít meg mást, mint amit mi is nagyon jól tudunk, hogy konzultációt folytatnak egy olyan kérdésről, amelyre eleve egyértelmű a válasz. Voltaképpen tehát ennek a közvélemény-kutatásnak nincs tétje, ezért nem jelent és nem is jelenthet veszélyforrást az állam törvényes rendjére” – tette hozzá a szenátor. A bizottságban George Maior elmondta, hogy a szolgálat az elkövetkezőkben is figyelemmel kíséri a székelyföldi eseményeket. /G. G. : Még titkos a székelyföldi SRI-jelentés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor székelyföldi referendumról elmondta, a területi autonómia törvénymódosítás révén megoldható, ebben az esetben a hírszerző szolgálatok nem hivatottak felügyelni a folyamatot. Verestóy szerint a SRI eltúlozta saját fontosságát az ügyben. /Barta Zoltán: Megtűrt referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./
2007. március 27.
Megdicsérte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőségét az intézmény tavalyi tevékenységének értékelőjén. Basescu szerint a belföldi hírszerzés a legsikeresebben megreformált intézmény Romániában. Basescu elégedett a fél évvel ezelőtt meghozott döntésével, aminek nyomán a Szociáldemokrata Párt politikusát, George Maiort nevezte ki a SRI élére. Közölte: a következő mandátumok ideje alatt is ellenzéki politikusnak kellene a SRI igazgatói székébe kerülnie, mivel a hatalmat mindig az a vád érte, hogy a titkosszolgálatokat saját érdekeikre használja fel. Az államfő meg van győződve arról, hogy a SRI nem hallgatja le törvénytelenül az állampolgárokat. /B. T. : Basescu elégedett saját döntésével. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Azok az intézmények, amelyek nem hasznosítják az információkat, bűntársak a korrupcióban – jelentette ki Traian Basescu a SRI értékelésén. Az államfő szerint még ebben az évben csökkenteni kell a SRI-ben a bürokráciát, és civil intézménnyé kell tenni a hírszerző szolgálatot. George Maior, a SRI igazgatója felrótta, hogy túl kevés pénz jut a szolgálatnak. /S. J. : Civilesítené a SRI-t Traian Basescu . = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2007. április 19.
Egyre biztosabbra veszik Bukarestben, hogy Traian Basescu államfő felfüggesztésére a parlamenti képviselők a vártnál nagyobb létszámban szavaznak. Mircea Geoana, az ellenzéki párt elnöke azt bizonygatta, hogy az államfő – a titkosszolgálatok /SRI és SIE/ segítségével – megzsarolta az alkotmánybírákat. Bár George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, és Florin Coldea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) ideiglenes vezetője, illetve maga Traian Basescu is koholmánynak nevezte Geoana vádjait, tény, hogy hirtelen előkerültek két alkotmánybírónak, Kozsokár Gábornak és Aspazia Cojocarunak ‘89 előtti viselt dolgai. Azonnal összehívták a titkosszolgálatot ellenőrző parlamenti bizottságokat. Mircea Geoana két, kézzel írott papirfecnit mutatott be, amely véleménye szerint Coldeától származik. Ezen több alkotmánybíró neve szerepel, nevük mellett pedig néhány utalás a múltjukra fényt derítő dossziékról. Geoana szerint Coldea ezzel „rendelte meg” az információkat a kiszemeltekről. A parlamenti meghallgatáson Coldea mindezt tagadta. /SZ. K. : Geoana zsarolással vádolja Basescut. A liberálisok többsége a felfüggesztés mellett szavaz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2007. május 2.
Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság elnöke május 2-ára testület elé hivatta George Maior SRI-igazgatót, akinek be kell mutatnia az első helyettese által készített és kiszivárogtatott jegyzetek kapcsán folytatott belső vizsgálat eredményeit. Két hete a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszellőztette Florian Coldea a SRI aligazgatójának feljegyzését, amely három, politikai rendőrségi tevékenységgel vádolt jelenlegi alkotmánybíráról tartalmaz információkat. Mircea Geoana PSD-elnök szerint az iromány azt bizonyítja, hogy Traian Basecu információkat kért a szolgálatoktól az alkotmánybírák esetleges szekusmúltjával kapcsolatban. Így próbált nyomást gyakorolni rájuk, annak érdekében, hogy a személyére vonatkozó parlamenti felfüggesztési kezdeményezést negatívan véleményezzék. /G. G. : A SRI-bizottságnak ad magyarázatot Maior. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2007. máj. 2./
2007. május 3.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) politikailag semleges, nem élt vissza hatáskörével, és nem folytatott politikai rendőri tevékenységet – jelentette ki május 2-án George Maior, a SRI igazgatója. Maior elmondta, hogy a Coldea által végzett ellenőrzések a hírszerző szolgálat archívumában teljesen jogosak voltak, és minderre azért került sor, mivel a sajtóban olyan információk jelentek meg, amely szerint a SRI titkosnak minősülő adatokat szolgáltat ki az alkotmánybírók megzsarolására. Maior elismerte azt is, hogy „súlyos biztonsági incidens történt”. Maior az információk kiszivárogtatása miatt úgy döntött, hogy a vizsgákat idején átveszi Florian Coldea teljes hatáskörét. Az SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság meghallgatta George Maiort, Florian Coldeat, valamint a hírszerző szolgálat több vezetőjét is. Radu Stroe, a SRI ellenőrzésével megbízott parlamenti bizottság elnöke kifejtette: fenntartja azt az állítását, miszerint a testület vezetősége kiszivárogtatott néhány adatot. /Maior: A SRI nem élt vissza a hatáskörével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 16.
Május 15-én ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), amelynek fő napirendi pontját a nemzetbiztonsági törvénycsomag megvitatása képezte. A Demokrata Pártot eltávolították a kormányból, így a CSAT összetétele megváltozott, régebbi tagjai közül csak George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója, Lucian Pahontu, az Őrző-Védő Szolgálat /SPP, titkosszolgálat/ vezetője, valamint Traian Basescu felfüggesztett államfő nemzetbiztonsági tanácsosa, Mihai Stanisoara volt jelen. Az ülést Nicolae Vacaroiu ideiglenes államfő vezette. A törvénycsomag vitája előtt Vacaroiu közölte, hogy Romániában jelenleg 83 jogszabály foglalkozik a nemzetbiztonság különböző elemeivel, ezek közül 23 szorul időszerűsítésre. A jelenleg érvényes jogszabályok 90 százaléka 1990-1991-ben készült, amikor is Románia egészen más státusszal rendelkezett, mint most. /Bogdán Tibor: Csendben tárgyaltak a nemzetbiztonságról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./ Máris repedezni látszik a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között kialakult szövetség, ugyanis a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) május 15-i ülésén nem sikerült egyezségre jutni sem a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, sem az Irakban állomásozó román katonák hazahívását illetően. A törvénycsomagot nem véleményezte a testület. /B. T. : Patthelyzet a CSAT-ban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2007. június 27.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) működését ellenőrző parlamenti bizottság június 26-án egyöntetűen elfogadta azt a jelentést, amelyben azt javasolják a SRI igazgatójának, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a Coldea-ügyben. Az SRI esetében kizárható a politikai rendőri tevékenység, Radu Stroe, a bizottság elnöke azonban kijelentette: ha még előfordulnak hasonló incidensek, akkor ez a kockázat könnyen fennállhat. Emlékezetes: Basescu elnök felfüggesztését elutasító alkotmánybírói döntés után Mircea Geoana, a PSD elnöke azt állította, hogy az államfő felszólította a SRI-t, szolgáltasson adatokat az alkotmánybírákról, akiket tehát ily módon megzsaroltak. Radu Stroe elmondta: George Maiornak, a SRI igazgatójának javasolják a belső rendszabályok, valamint a fegyelmi intézkedések életbe léptetését azon személyekkel szemben, akik hozzájárultak a jelzett hiányosságokhoz. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta: „Biztos vagyok abban, hogy George Maior korszerű hírszerző szolgálat híve, mivel csak így teljesítheti kötelességét. ” /Egyöntetűen elfogadták a Coldea-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2007. július 23.
Hírszerző tábornokok „összeesküvése” állhat annak hátterében, hogy Traian Basescu államfő menesztette tisztségéből, és tartalékállományba helyezte Ionel Marin altábornagyot, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóhelyettesét. Névtelenül nyilatkozó titkosszolgálati illetékesek szerint Marin menesztésének egyik oka az lehet, hogy belekeveredett az elmúlt hónapok során a SRI-jegyzetek néven elhíresült botrányba, amelynek főszereplője Florian Coldea, a SRI igazgatójának első helyettese. A Coldea által bizonyos alkotmánybírák zsarolhatóságáról írt jegyzeteket valaki eljuttatta Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnöknek. Geoana áprilisban sérelmezte, hogy Traian Basescu államfő kompromittáló adatokat kért a hírszerző szolgálat igazgatójától és helyettesétől, ez pedig károsan befolyásolta az Alkotmánybíróság döntését az államelnök felfüggesztése kapcsán. Sem a hírszerzés belső ellenőrzése, sem a parlament SRI-bizottságának vizsgálata nyomán nem nyert bizonyítást, hogy valaki szándékosan juttatta el a jegyzeteket a szociáldemokrata politikushoz. A névtelenül nyilatkozó források szerint a jegyzetek kiszivárogtatását SRI-tábornokok tervezték el, hogy kompromittálják az „újonc” Coldeát és George Maior SRI-igazgatót, és hogy továbbra is kezükben tartsák a hírszerzés irányítását. Ionel Marint Radu Timofte egykori SRI-igazgató nevezte ki helyettesévé 2001-ben. Timoftét éppen egy évvel ezelőtt váltotta tisztségében George Maior, a hírszerzés jelenlegi vezetője. Az SRI spekulációnak minősítette azt a feltételezést, hogy Ionel Marin menesztésének köze lenne a SRI-jegyzetek botrányához. /Fall Sándor: Hatalmi harc a SRI-ben? = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2007. szeptember 25.
Mugur Ciuvica, a Politikai Ügyeket Vizsgáló Csoport (GIP) vezetője azzal vádolta meg a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytat. Állítása alátámasztására két okiratot mutatott be, amelyeket Vasile Stanciu SRI tábornok írt alá, és amelyekből kiviláglik, hogy a hírszerzés kémkedik a Nemzeti Liberális Párttal és Norica Nicolai liberális szenátorral kapcsolatban. Az iratokat Vasile Stanciu írta alá a SRI nyilvántartási csoportjának vezetőjeként, és olyan anyagokhoz csatolta, amelyeket a SRI egyik igazgatójának mutatott be. Ciuvica állítása szerint az egyik átirat Norica Nicolai egyes kijelentéseire vonatkozott, amely bizonyítéka annak, hogy a SRI nyilvántartási csoportján keresztül megfigyel egy román szenátort. „A nyilvántartási csoportnak tudomására jutottak a politikus kijelentései, amelyekről jelentést készítettek, mert úgy ítélték meg, hogy ezekről értesíteniük kell feletteseiket” – olvasható a munkacsoport közleményében. A második átirat a PNL azon szándékára vonatkozott, hogy létrehoztak volna egy jobboldali liberális erőt Moldva Köztársaságban, és tartalmazta Traian Basescu államfő kijelentéseiről szóló értékelésüket, amelyek Moldva Köztársaság uniós csatlakozási szándékáról szóltak. Ezt az átiratot is ugyanaz a Vasile Stanciu írta alá, majd ellenjegyezte és lepecsételte Florian Coldea, a SRI első igazgató helyettese. A munkacsoport szerint ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy a SRI megfigyelés alatt tart egy parlamenti politikai pártot. A SRI tevékenységét megfigyelő parlamenti ellenőrző bizottság elnöke, a liberális Radu Stroe kételkedését fejezte ki, hogy a hírszerzés csak a sajtót monitorizálná, és aggodalmát hangoztatta a munkacsoport által bemutatott okiratok miatt. A hírszerző szolgálat szóvivője, Marius Bercaru elmondta, ellenőrzik a bemutatott okiratokat, és tagadta, hogy az intézmény politikai rendőrségi tevékenységet folytatna. /Politikai rendőrségi tevékenységgel vádolják a SRI-t. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./ Az SRI Nyilvántartói Csoportjának vezetője, az azóta nyugdíjazott Vasile Stanciu tábornok volt. A tábornokot Traian Basescuhoz közel álló személynek tartják. A GIP kifogásolta, hogy a Nyilvántartási Csoport kilétét mindeddig eltitkolta a SRI. Meghallgatásakor George Maior, az SRI vezetője kifejtette, hogy szavatolni tudja: a SRI semmiféle politikai rendőrségi tevékenységet nem folytat, nem tart megfigyelés alatt politikai pártokat és politikusokat, mondta az ÚMSZ-nek Verestóy Attila szenátor. /Cs. P. T. : Pártok után kémked a SRI? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2008. március 27.
A március 26-án 18. évfordulóját ünneplő Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ átalakításáról döntött a Legfelső Védelmi Tanács. George Cristian Maior igazgató bejelentette, a terv szerint a központi egységek mintegy negyedét számolják fel. Új működési rendszerek bevezetéséről van szó – szögezte le az igazgató. Marius Oprea, a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadója szerint az átszervezés valójában az egykori Szekuritáté alkalmazottainak eltávolítását célozza. Gyakorlatilag olyan munkaköröket szüntetnek meg, amelyeket volt szekusok töltenek be, és ezáltal elkerülhetőek a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ új jogszabályából eredő ellenőrzéseknél felmerülő kellemetlenségek – érvelt a tanácsadó. /Átszervezik a hírszerző szolgálatot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./
